A magyarosan, bográcsban elkészített borscs leves titkai

Édes egyetlen "zoknipárom" munkahelyén készítettem el bográcsban a méltán híres orosz leveskölönlegességet, persze magyarosan, mert a magyar embernek kicsit bizarr, ha a leves rózsaszínűen kacsint vissza rá a tányérból, és nem a megszokott magyar levesek színét produkálja. Na lássuk mit is kell beletenni :), hogy pirosas, magyar szemnek való ínyencséget kapjunk.

Hozzávalók (nagy bográcsba):
- libazsír v. kacsazsír, hogy ellepje a hagymánkat
-5 fej hagyma
-4 1/2 v. 5 kg marhahusi, tőlem megszokottan full cafrangosítva és apróra vágva, hogy hamarabb megfőjön
-2db pörkölt kocka
-2 nagyobb fej cékla
-1 kisebb fej káposzta
-3-4db burgonya
-3-4db nagyobb sárgarépa
-1-2db nagyobb petrezselyemgyökér
-1 fej fokhagyma
-3-4db leveskocka
-1 csokor petrezselyemzöld
-1 csokor kapor
-2 evőkanál ecet
-só
-bors
-2 evőkanál cukor
-tejföl

Elkészítés:
A még hideg bográcsba beletesszük a felaprított hagymácskákat a zsírral és így együtt felrakjuk a tűz felé, aminek inkább parázsnak kell lennie mint lobogó, lánglovagoknak való. Üvegesre dinszteljük a hagymát, ezután rátesszük a hájától, inától és mindenféle szörnyűségektől megszabadított és apróra vágott marhahúst. A husit megpirítjuk, hogy egy kis kéreg képződjön rajta, majd felöntjük vízzel, úgy, hogy ellepje a húsunkat egy mutatóujjnyi vastagon és ekkor tesszük bele a fokhagymát is. Nem sózunk, mert a só a rostokat megkeményíti és lassan fog megfőni. Mikor már rotyogott egy párat- kicsit elfőtte a levét- beletesszük a pörköltkockákat és addig nem teszünk bele semmit, míg a husi nem főtt meg, persze fedőt azért használjunk,hogy ne főjön el az összes víz alóla. Ha itt járunk- ami beletelhet 2-3 órába is- jöhet bele víz (mert ugye leves lesz) majd a bors, a leveskockák, ízlés szerint só, lereszelt káposzta, a kockára vágott répák. Ha ezek félig megpuhultak, mehet bele a kockázott burgonya. Ha a burgonya is megfőtt akkor a lereszelt céklák landolhatnak a levesbe, rögtön hozzáadva az ecetet és a cukrot. Egyet rottyan még, hogy a cékla is megpuhuljon kissé és ugyan ebben a fázisban hozzáadjuk az apróra vágott petrezselyemzöldjét és kaprot. Meg kell kóstolni, hogy minden rendben van e, elég sós, elég savanyú és elég édes is egyben, hogy lehessen még korrigálni. A színe pedig sötét ciklámen és a vörös árnyalatában tündököl. Ha minden fasza, akkor már lehet tálalni hideg tejföllel és egy karéj kenyérkével. Egyszóval úgy készül, mint a gulyás, de mégse az :). Egytálétel, szal nem kell másodikféle, csak desszert.
Jó étvágyat hozzá!